30 éves a Nyíregyházi Jósa András Tagkórház Neonatális Intenzív Centruma

Harminc éve, 1995-ben csatlakozott a nyíregyházi Jósa András Oktatókórház a hazai Neonatális Intenzív Centrumok (NIC) hálózatához. A döntés történelmi mérföldkő volt: Szombathely, Miskolc és az egyetemi városok mellett Nyíregyháza is bekerült abba az elit körbe, ahol a legkisebb életekért vívott harcban a legmodernebb eszközök és tudás állhatott a szakemberek rendelkezésére.

A kezdetek

A történet a nyolcvanas évekre nyúlik vissza. Akkoriban a gyermekosztály egyetlen kórtermében zajlott a koraszülöttek ellátása. Az akkori osztályvezető főorvos, dr. Dicső Ferenc szívügyének tekintette, hogy a legapróbb életek is megkapják az esélyt. A sűrített levegőrendszer és a CPAP-hoz szükséges oxigénellátás kiépítése fordulópontot jelentett: ettől kezdve drámaian javult a 2500 gramm alatt született babák állapota és túlélési esélye.

Mi az a CPAP?

A CPAP (Continuous Positive Airway Pressure – folyamatos pozitív légúti nyomás) egy olyan légzéstámogató módszer, amely enyhe, állandó légnyomást biztosít az orron keresztül.

Segít nyitva tartani a tüdő apró léghólyagjait (alveolusokat).

Megakadályozza, hogy a kilégzés után a tüdő „összeragadjon”.

Sok esetben elkerülhető vele a gépi lélegeztetés, így csökken a tüdősérülés és a fertőzés kockázata.

Ez az egyszerűnek tűnő módszer forradalmasította a koraszülött-ellátást, és rengeteg kis életet mentett meg.

A kilencvenes évek elején egy respirátor érkezett Nyíregyházára Amerikából, egy lengyel alapítvány jóvoltából – Magyarországon is csodájára jártak. 1992-től külön koraszülött-mentőautó indult útnak, amely mobil intenzív ellátást tudott biztosítani. Végül 1995-ben hivatalosan is Neonatális Intenzív Centrum lett a Jósa András Kórház osztálya.

Miért életbevágó a tüdőéretlenség kezelése?

A koraszülöttek legnagyobb kihívása, hogy a tüdejük sokszor még nem elég fejlett. A magzati korban a tüdőt bélelő surfactant nevű anyag a terhesség utolsó heteiben termelődik elegendő mennyiségben. Ez az anyag akadályozza meg, hogy a tüdő apró léghólyagjai (alveolusai) minden kilégzés után összecsukódjanak. Ha ez hiányzik, a baba minden légvételért küzd, és nagyon gyorsan kifárad.

Itt segít a CPAP (Continuous Positive Airway Pressure – folyamatos pozitív légúti nyomás): egy olyan légzéstámogató módszer, amely orrszondán vagy kis maszk segítségével enyhe, állandó nyomást biztosít, így nyitva tartja a tüdőt. Ez forradalmi változást hozott a koraszülött-ellátásban: a legtöbb esetben elkerülhető vele a gépi lélegeztetés, így csökken a tüdősérülés, a fertőzés és a hosszú távú szövődmények kockázata.

Kis hősök nagy csatája – Ferike története

A Neonatális Intenzív Centrum mindennapjai tele vannak küzdelemmel és csodával. Nemrég egy kisfiú, Ferike hazabocsátására készülődtek. Ő március közepén, mindössze 25 hétre, 770 grammosan érkezett a világra – holott eredetileg csak nyár elejére várták.

„Kegyetlenül sírtunk, amikor közölték, hogy be kell feküdnöm a szülőszobára. Ez volt az első gyermekünk, addig minden rendben volt” – meséli az édesanya, Dalma. A baba éretlen tüdejével és belével küzdött: kezdetben az volt a legfontosabb, hogy stabil légzése legyen, és apránként befogadja az anyatejet.

„A szívdobogás hangja csak az anyától jöhet” – mondja Bakos Tímea, a részleg vezető főnővére. Ferike így már az első hetekben ott feküdt édesanyja mellkasán, bőrkontaktusban, amit később az édesapa is követett.

Szív a szívhez – Miért fontos a kenguruzás?

A kenguruzás során a koraszülött babát meztelenül az édesanya vagy édesapa mellkasára fektetik. Ez nemcsak megható pillanat, hanem életmentő módszer is.

• Stabilizálja a baba légzését és szívverését.
• Segíti a hőszabályozást.
• Erősíti az immunrendszert.
• Serkenti az idegrendszer érését.
• Oldja a szülők félelmeit, és erősíti a kötődést.

A bőrkontaktus biológiai és lelki védőfaktor egyszerre – ezért is nevezik sokan „csodagyógymódnak”, amelyhez semmilyen gép nem érhet fel.

„Ma már a 25–26. hétre született babák nagy része életben marad, és jóval kisebb arányban lesznek tartós szövődményeik. Ez a modern neonatológiai eszközpark, a felhalmozott tudás és a szülők aktív bevonásának eredménye” – hangsúlyozza dr. Dicső Ferenc  nyugalmazott osztályvezető.

Ferike története is ezt igazolja: minden apró siker közös munka eredménye volt. Az édesapa pelenkázott és büfiztetett, az édesanyát megtanították szondáztatni és fürdetni, hogy otthon már magabiztosan gondoskodhasson gyermekéről. Ma Ferike több mint két kilogrammos, egészséges kisfiú, aki nemrég a Melletted a helyem Egyesület Kenguruversenyén különdíjat kapott, mint a legkisebb súllyal született induló.

A jövő reménye

Az elmúlt harminc év fejlődése döbbenetes: míg régen az 1000 gramm alatt született babák 80%-a meghalt, ma a 80%-ukat meg tudják menteni. És nemcsak az életmentés a cél: a szakemberek a szövődmények csökkentésén, az életminőség javításán dolgoznak.

A Neonatális Intenzív Centrum csapatát ma 35 nővér és számos orvos alkotja, közülük sokan speciális intenzíves végzettséggel. Az édesanyák gyakran „gyereksuttogóknak” és „tündérkeresztanyáknak” hívják őket. Az osztályvezető, dr. Soós Andrea büszkén mondja: „Ma már az ország egyik legkorszerűbb centrumával rendelkezünk. A sikeres gyógyításhoz nélkülözhetetlen a szülők aktív jelenléte – mi adjuk a szakmai tudást, ők adják azt a szeretetet és közelséget, amelyet semmilyen gép nem pótolhat.

A NIC magas szakmai színvonalú működtetéséhez ütőképes, naprakész tudással rendelkező orvosközösség szükséges. A tapasztalt generáció egyik prominens képviselője, dr. Marián Erzsébet, aki évtizedek óta odaadással segíti az osztály munkáját, oktatja a fiatalokat, példát mutat empátiából, emberségből, orvoslásból. Az ő nyomdokain haladva vette át a részleg vezetését dr. Szabó Katalin, aki a legmodernebb technikákat, ismereteket alkalmazva biztosítja a koraszülöttek  számára a lehető legteljesebb és leggyorsabb  gyógyulás esélyét.

A szülők nemcsak tanúi, hanem aktív részesei a gyógyításnak. „Nélkülük a legmodernebb eszközök sem érnének célt” – emeli ki a gyógyítás egyik elengedhetetlen feltételét Bakos Tímea részlegvezető ápoló.  A legkisebbek felépülésének kulcsa az együttműködés: a szakemberek tudása és a szülők szeretete kéz a kézben vezet a gyógyulás felé.

Van remény, van jövő

Egy koraszülött baba érkezése sok bizonytalansággal és félelemmel jár – de nincs egyedül. A szakemberek minden tudásukkal azon dolgoznak, hogy a legkisebbek is hazamehessenek egészségesen. A szülők szeretete, jelenléte, érintése pótolhatatlan erőforrás.

A Jósa András Kórház Neonatális Intenzív Centruma 30 éve bizonyítja: a legkisebb hősök is képesek a legnagyobb csaták megnyerésére – ha a tudás, a kitartás és a szeretet kéz a kézben jár.